CMYK vagy RGB: miért mások a nyomtatott színek, mint a képernyőn

RGB és CMYK: mi a különbség a gyakorlatban

A monitor fényt bocsát ki. Minden képpont vörös, zöld és kék fényből áll, a színek összeadással jönnek létre: minél több a fény, annál világosabb, és mindhárom maximumon fehéret ad. Ez az RGB.

A papír nem bocsát ki fényt, hanem visszaveri. A festék elnyeli a fényt, így a színek kivonással keletkeznek: minél több a festék, annál sötétebb. A digitális és az ofszetnyomtatás négy festéket használ: ciánt (C), magentát (M), sárgát (Y) és feketét (K). Ez a CMYK.

A teljes probléma ebből a különbségből fakad. A színtartomány, amelyet egy jó monitor meg tud jeleníteni, szélesebb annál, amit ki lehet nyomtatni. Leginkább ezeknél látszik:

• intenzív, neonszerű zöldek és türkizek,
• élénk kék (a tipikus képernyőkék),
• telített narancs és lila,
• nagyon világos, világító pasztellek.

CMYK-ra alakítva ezek a színek veszítenek a ragyogásukból. Ez nem a nyomda vagy a gép hibája, hanem fizika.

Miért tér el a nyomat a képernyőtől akkor is, ha a fájl CMYK

Előfordul, hogy az ügyfél helyes CMYK-fájlt küld, a nyomat mégis másképp néz ki, mint a monitorán. Több oka van, és ezek általában együtt hatnak:

1. A képernyő fényereje. A laptopok és telefonok kijelzője nagyon világosra és megemelt kontrasztra van állítva. Papíron ugyanaz a terv sötétebbnek tűnik.
2. Hiányzó kalibráció. Minden monitor kicsit másképp mutatja a színeket. Ugyanabban az irodában két képernyőn ugyanaz a fájl két különböző tervnek tűnhet.
3. A papír. Fényes műnyomó papíron a színek élénkebbek, matton nyugodtabbak, ofszet- és öko papírokon érezhetően sötétebbek és kevésbé telítettek.
4. A megvilágítás. A meleg lámpafényben nézett nyomat másnak tűnik, mint az ablaknál nappali fényben.
5. Telefon a fájl helyett. Előfordul, hogy az ügyfél telefonon hagyja jóvá a tervet, és a nyomatot egy üzenetküldőből származó fotóval veti össze. Ilyenkor a színek összehasonlításának egyáltalán nincs értelme.

Ezért a következetesnek szánt márkaszínnél nem a képernyőre hagyatkozunk, hanem színmintakönyvre vagy próbanyomatra.

Hogyan készítsen CMYK-fájlt lépésről lépésre

1. Ha tudja, hogy nyomtatásra készül, a tervet eleve CMYK módban kezdje. Az utólagos átalakítás is működik, de akkor csak a végén látja, hogyan változnak a színek.
2. RGB-ből való átalakításkor műnyomó papírhoz való profilt használjon (például a bevett európai profilt bevonatos papírra). Ha nem biztos benne, melyiket válassza, kérdezzen minket, és tanácsot adunk.
3. Az átalakítás után nézze át a tervet, és javítsa ki a tompává vált színeket. Néha egy kis árnyalateltolás elég, hogy a terv visszanyerje a karakterét.
4. A kis fekete szöveget állítsa 100% K-ra, más festék nélkül. A négyszínű fekete apró betűknél színes szegélyt adhat.
5. A nagy fekete háttereket készítse mélyfeketére, például 100% K más festékek hozzáadásával, de túlzás nélkül: a teljes festékfedés ne haladja meg a kb. 300%-ot, különben a papír rendetlenkedhet, és a festék átléphet.
6. A fotókat az átalakítás után külön ellenőrizze. A bőrön, az ételeken és az égen látszanak először az eltérések.
7. A nyomdai PDF-et a CMYK megtartásával mentse, exportáláskor ne alakítsa át újra.

Ha RGB-fájlt küld, nem utasítjuk el. Nyomtatás előtt átalakítjuk, de ekkor az átalakítás utáni színt a profil választja ki, nem Ön. Egy hétköznapi szórólapnál ez általában nem számít, egy cég arculatánál gyakran igen.

Szürkék, színátmenetek és világos hátterek: kevésbé nyilvánvaló csapdák

Nem csak az élénk színek okoznak gondot. Néhány dolog csak papíron derül ki:

• Négyszínű szürkék. A CMYK-ból kevert szürke nyomtatásban kissé zöldbe vagy rózsaszínbe hajolhat. A szövegekhez és apró elemekhez a semleges szürkéket jobb csak K-ból felépíteni.
• Nagyon világos hátterek. A 3–5%-os fedésű tónus a képernyőn látszik, papíron viszont szinte eltűnhet.
• Hosszú színátmenetek. Az egyik világos színből a másikba futó átmenetben néha halvány sávosodás látszik. Segít, ha egy kis zajt ad az átmenethez.
• Telefonos fotók. Gyakran megemelt telítettségűek és kontrasztosak. CMYK-ra alakítva laposnak hatnak, ezért érdemes előbb korrigálni őket.

Márkaszín: Pantone, próbanyomat és proof

Sok cégnek a Pantone-rendszerben van megadva a színe. Ez konkrét kevert festékek mintatára, nem CMYK-keverék. Egyes Pantone-színek CMYK-ban nagyon jól megközelíthetők, mások csak hozzávetőlegesen, különösen az intenzív narancsok, zöldek és a metálos színek. Adja meg a Pantone-számot, és megmondjuk, mire számíthat digitális nyomtatásban. Bővebben: márkaszín a nyomtatásban: Pantone és proof.

Ha a szín valóban fontos, két út van:

• Próbanyomat a tényleges anyagon: egy A3-as ív ugyanazon a papíron, amelyre a gyártás készül. Kb. nettó 13 €, és a valós eredményt mutatja.
• Tanúsított szerződéses proof: referencianyomat garantált, legfeljebb dE 2 színeltéréssel. Kb. nettó 38 €, és a jóváhagyás viszonyítási alapja.

Mindkettőt a minták, prototípusok és proofok oldal írja le. Nagy példányszámú prospektusoknál vagy levélpapíroknál a proof költsége kicsi az újranyomás kockázatához képest.